Környezetkímélő zöldségtermesztés

Elfelejtett jelszó?

Környezetkímélő zöldségtermesztés

Az Európai Unió gazdaságpolitkája alapján a legsikeresebb mezőgazdasági ágazat lehet hazánkban a zöldség-gyümölcs ágazat.
Ezt az EU 2200/96 számú piacszabályozási rendszere is alátámasztja, mivel az Európai Unióban nincsenk kvóták, így a termelés növelhető a termékek versenyképeségének megőrzése mellett.
Hazánkban jelenleg az összes mezőgazdasági jellegű termék kivitelének a 20%-át teszik ki kertészet és a gyömölcstermesztés termékei.
A rendkívül élles piaci verseny szükségeszerűvé tesz ezekben az ágazatokban is a az ökonómiai és ökológiai szempontok együttes érvényesítését. A követlező cikkben a szabadföldi zöldségtermesztés a Környezetkímélő tápanyaggazdálkodás megvalósításáról írunk.

A zöldségtermesztésben használatos tápanyagok megválasztásánál figyellmbe kell venni a növények tápanyagigényét, a telajok termékenységét egyaránt. A zöldségtermesztésben a szerves trágyákon kívül alkalmaznak olcsó egyedi műtrágyákat és drága vízben tökéletesen oldódó komplex ügynevezett csepegtető trágyákat is.
Lényeges különbség a zöldség- és a szántóföldi növények tápanyagellátása között az, hogy a nagyobb hangsúlyt kap a szerves trágyák alkalmazása.

A korszerű tápanyag-utánpótlás anyagai a műtrágyák. Alapvetően csak a talajok tápanyagtartalmát növelik és a talaj szerkezetre nincsa javító hatásuk, sót hosszab idő és nagyobb mennyiségű felhasználásuk esetén károsítják azt. A szerves trágya és a műtrágy túlzott használata egyaránt károsíthatja veszélyezteti a talajvizek állapotát.

A gazdálkodási gyakoral megfelelőségén múlik a környetezet megóvása és fenntartása. A gazdálokdóknak figyelembe kell venniük az alkalmazandó műtrágyák hatásait és előírt mennyiségeit. Meg kell határozniuk a fajlagos tápelemtartalmakat és az 1 hektárra javasolt műtrágya hatóanyag mennyiségét. A műtrágyák kijuttatását befolyásolja a szerves trágya alkalmazása, ezért figyelembe kell venni aok mmódosító hhatásait.

A trágyázás időpontját meg lehet határozni naptári időpont és fenológiai fázis figyelembevételével egyaránt.

A trágya kijuttatása és talajba munkálás módja döntő fontossággal bír a hatékonyság biztosítása érdekében. Fontos, hogy a gazdálkodó a trágya kijuttatását a növény kultúrának ((pl. hagyma, borsó) és a trágyázás típusának (pl.: sortrágyázás, fészektrágyázás, lombtrágyázás, alaptrágyzás) megfelelően hajtsa végre.

A trágyamennyiség meghatározása során elkövtetett hibák:
- Talajvizsgálat elmulasztása,
- Helytelen vizsgálati módszer alkalmazása,
- A nagy mennyiségű műtrágya kijuttatás miatt gyökérperyselés, terméselrúgás fellépése
- A növények alső levelei egyenletesen sárgulnak, mert kevés nitrogénműtrágyát használtak, vagy a gyökérzőnából kimosódott a tápanyag (homok)
- A növények alsőn levelei az erek között sárgulnak, mert kevés a kálium
- A növény fejlődés buja, a virágokat és a termést elrúgja, mert sok a nitrogén vagy korai a nitrogén kijuttatás
- A növények alső leveleinek a fonák oldala lilás elszineződést muat, mert kevés a foszfor
- Ionantagonizmus miatt kélcium tünetei mutatkoznak a sok kélium vagy ammónium tartalmú műtrágya miatt

A tápanyagok megválasztása során elkövetett hibák:
- Tápoldat kicsapódás a nem előírásnak megfelelő összeállítás miatt,
- Fejtrágyának lassan felvehető műtrágyát használnak,
- Eldugúdnak az öntözőfejek, mert nem jól oldódó műtrágyát alkalmazznak,
- Nagy mennyiségű éretlen istállótrágya bedolgozás miatt gyökérperzselés,
- Vashiányt muutató növények nem képesek felvenni a lombtrágyát (tömörödött talaj, magas talajvizszint, túlöntözés)
- Bór hiány sargarépe esetében üreges közepet eredményez. Ta alaj lehet meszes, illettve nagyon lúgos.

Forrás: lizimeter.hu