Pokorni Zoltán: Politikai mészárlás - vezetőcserék 2002-2010
„Politikai mészárlás” – így jellemezte a kormányváltást követő leváltásokat, személycseréket az állami szervezetek, intézmények, vállalatok élén Pokorni Zoltán.
Igaz, a Fidesz vezető politikusa ezt nem 2010-ben, hanem nyolc évvel korábban, 2002-ben mondta. S azt már említeni sem kell, nem az Orbán-kormányt bírálta ezzel, hanem a Medgyessy-kabinetet, amely maga sem volt túlságosan szégyellős az ilyen cserék tekintetében. Különbség inkább a villámgyors, „egész pályás” letámadás érzetének keltésében van – a jelenlegi kormány „javára”. A legfontosabb szervezetek élén is megtörténtek a személycserék, elég, ha az APEH-et, a PSZÁF-ot, a KSH-t, az MFB-t, a Magyar Postát vagy éppen a Szerencsejáték Zrt.-t említjük.
Már a kampányidőszakban hallhattuk a jobboldali ígéreteket arról, hogy leváltják majd azokat a vezetőket, akiket – a Fidesz véleménye szerint – a szocialisták érdemtelenül helyeztek a pozíciójukba. A valódi cselekvés időszakában ezek a mondatok sokat finomodtak. Mára a legtöbb csere kapcsán a kormány is csak ritkán beszél a leváltottak hibáiról, vélt vagy valós politikai kötődésükről, sokkal inkább azt hangsúlyozza ki, milyen jó munkát vár az utódoktól. Ráadásul sok vezetőnek meghagyja a lehetőséget, hogy saját akaratából, maga mondjon le, vagy közös megegyezéssel távozzon – azonban az előzmények ismeretében nem különösebben merész az a vélekedés, hogy az érintettek valószínűleg egyébként sem maradhattak volna a pozíciójukban.A leváltások indokai és indoklásai nem túl változatosak. Nagyon sok, személycseréről szóló bejelentés nem indokol, mindöszsze közli a váltás tényét. Azok esetében, akik önként távoztak, a leggyakoribb magyarázat az: úgy tisztességes, ha az új kormány maga választhatja ki, kikkel tud a legjobban együttműködni.
A frissen kinevezett vezetők között vannak ismert és új arcok egyaránt – miként magában a kormányban is. Néhányan már az első Orbán-kabinet idején is a jelenlegihez hasonló feladatot láttak el, s most csupán visszatérnek régi irodájukba. Rajtuk kívül vannak olyanok is, akik az elmúlt éveket a magánszférában töltötték, közel a Fideszhez, a jobboldali érdekeltségekhez vagy a jelenlegi munkahelyükön, csak éppen a hierarchia alacsonyabb pontján.
A vezetői garnitúra teljes cseréje az állami tulajdonú vállalatok élén nem szokatlan egy-egy kormányváltást követően. Az államot ugyanis az általa tulajdonolt cégeken keresztül tudja céljai, elképzelései szerint működtetni egy-egy kabinet, nem meglepő tehát a korábbi kormány által kinevezett, kulcspozíciójú vezetők leváltása – mondta el a Világgazdaság kérdésére Sárközy Tamás. Mindennek semmiféle jogi akadálya nincs – tette hozzá.
Az azonnali frissítés egyébként az elmúlt húsz évben vált gyakorlattá Magyarországon, 1998-ban hangzott el Orbán Viktor elhíresült mondata: „…a telefonkönyveket ki lehet dobni”. Ám az első Orbán-kormány után az általuk a székekbe ültetettek jó része is a leváltottak sorsára jutott.
Ugyanis a 2002-es választásokat megelőzően a még ellenzékben lévő szocialisták elégedetlenségüknek adtak hangot: mind az állami tulajdonú vállalatok vezetését, mind az üzletmenetet kifogásolták. Az újonnan felálló kormány azután pillanatok alatt döntött: nem maradt meg pozíciójában sem a Magyar Fejlesztési Bank, sem a Szerencsejáték Zrt., sem a Hungexpo vezére, de felállították székeikből az Állami Vagyonkezelő és Privatizációs Rt. vezetőit is. Az MSZP egyik ideológusa akkoriban úgy magyarázta a történéseket, hogy „addig nem lehet támadni, amíg nem állt fel a hadsereg” – írta 2002-ben az fn.hu. Döntéseit a kabinet szakmai szempontokra hivatkozva hozta meg – hangzott nyolc évvel ezelőtt az indoklás.
Forrás: vg.hu
 Kapcsolódó - hírek a témakörben
|
|
|
|
Receptklub
Női Lélektár
Top-Fitinfo
Szépségápolás
Pajzán Percek
Női bulvár percek
